I have a terrible baptism of suffering ahead of me, and I am under a heavy burden until it is accomplished. – Luke 12:50
These words of Jesus Christ were spoken right before he announced that he comes not to bring peace to the world, but to divide families, neighbors and communities. Sometimes it is hard to comprehend the meaning of these words, especially when Jesus constantly asked his followers to love each other, be kind to everyone, even to their enemies. So, then, whom are being divided due to Jesus’ accomplishment?
The simple answer is, we all are the divided people. Those who faithfully follow the Son of God and those who deny him. Those who live for the Spirit and those who live for the flesh. Those who live for eternity and those who live for today. Those who take their suffering as their baptism and those who reject to endure and learn from their torments and hardships. Those who share their gifts and those who consume their gifts alone and demand more.
For instance, there are people, time to time again, who turn to the church, therefore to God for help in their need, but after the church or God help them, they disappear. They learn nothing from their suffering, they don’t change and come back for more. How do you follow Christ in a situation like this? Do you give more or give and expect the person to change by learning to become someone that eventually will stand strong and perhaps turn to be a blessing for others?
I think the example of Jesus Christ’s own suffering can divide us, yet it portrays that it is important that we all share each other’s pain, we help those in need, but learn to be responsible in order to gain strength, to overcome and defeat suffering.
Prayer
Gracious God, let me be your child that suffers to endure and to learn to build your kingdom. Amen.
Szenvedéssel kell azonban még megkereszteltetnem, és mennyire szorongok, míg ez végbe nem megy. - Lukács 12:50
Jézus Krisztus a szenvedéséről szólt, mielőtt azt mondta, hogy nem azért jött, hogy békét hozzon a világra, hanem, hogy ellentétet családok, szomszédok és az eddig békében élők között. Nehéz ezeket a gondolatokat az embernek felfogni, hiszen Jézus Krisztus áldozata arra buzdítja a követőit, hogy szeressék egymást, mutassanak gyengédséget és alázatosságot még az ellenségeik felé is. Ennek tudatában, kikre gondolt az Istennek fia, amikor kijelentette, hogy ellentétet hoz földi küldetésével?
A válasz egyszerű, ránk gondolt, emberekre, akik nehezen értik meg egymást. Azokra, akik őszintén, lelki életet élnek és követik Istent, de azokra is, akik elfordulnak az Úrtól és a vágyaiknak élnek. Azokra, akik az örök élet reményéért élnek, és azokra, akik csak a jelent tartják fontosnak. Azokra, akik felveszik a Jézust keresztjét és azokra, akik azt eldobják maguktól.
A hívő ember számára is vannak kihívások. Például, amikor újra és újra találkozunk olyan emberekkel, akik Istenhez fordulnak, amikor bajban vannak. Segítséget kérnek és kapnak az egyháztól, de semmit nem tanulnak megpróbáltatásaikból, mert a segítségnyújtás után eltűnnek, majd újra megjelennek, amikor újra ugyanabba a bajba kerülnek, mint a múltban. Mit tegyünk, csak adjunk, vagy tanítsunk és hosszú távon segítsünk azzal, hogy számon kérünk?
Jézus Krisztus forradalmi személyisége szeretetet, testvériséget ígér, de ez sokszor nehéz munkával, kihívásokkal jár, ami az ellentéteket is magában foglalja. Sokszor nem az a segítség, hogy mindent megadunk annak, aki kér, hanem, hogy felelősségtudatra, feladat vállalásra bíztatjuk azt, aki bajban van.
Imádság
Szerető Urunk, Istenünk, kereszthalálod elfogadjuk nem csak mint mentőövet, hanem mint leckét, feladatot földi életünk során, aminek megoldásához erőért és alázatért esedezünk. Ámen.
RSS Feed