Pastors and congregations periodically face difficult questions that require important faith-based decisions. For instance, what to do when people request to marry in the church, while they do not believe in God. Another interesting situation occurs, when parents want to baptize their children, but have no intentions to bring up their children in the community of Christians. They do not desire to associate with God’s community and live a Christian life.
These are challenging tasks and they require us to deepen our faith in God and also to engage more with our bible. Jesus himself was approached by curious people, the Pharisees, who obeyed the law of Moses only to showcase that they are righteous. They tried to portray their tradition without much meaning. They wrapped their sin in respectability. They made themselves appear good by publicly doing good deeds and at the same time pointing out the sins of others. Jesus chose to not spend time with these proud, self-righteous leaders, but with people who sensed their own sin and felt that they are not good enough for God. We should be like them. We must know, in order to come to God, we must repent; in order to renounce our sin, we must first acknowledge it. Let us be careful and not be judgmental, but open and honest to all of our brothers and sisters and asked them if they are ready to live their sins behind follow the Lord our Savior and make an effort to join God’s community.
Prayer
Bounteous God, cleanse us from our faults and lead to be true and loving servants of yours. In Christ name we pray. Amen.
Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre. - Lukács 5:32
Lelkészek és egyházi vezetők sok esetben találják magukat nehéz helyzetben, amikor a hitükkel kapcsolatos, komplikált kérdésekre kell közösen választ adniuk. Előfordul például, hogy fiatalok szeretnének templomi esküvőt tartani, de nyíltan vallják, hogy nem vallásosak. Egy másik érdekes szituáció, amivel gyakran találkozunk, amikor szülők szeretnék, hogy a gyermekeik a keresztség sákramentumában részesüljenek, de nem hajlandóak a gyerekeket templomba hozni és elkötelezni magukat arra, hogy keresztyén, templombajáró emberekként éljenek.
Ezek nem csak fontos elmélkedést igénylő kérdések, hanem a hit gyakorlatát próbáratevő kihívások is. Ilyenkor minden esetben tanácsos újra és újra a bibliát használni és imádkozni Istenhez. Maga Jézus Krisztus is sokszor találta magát a Farizeusok között, akik Mózes törvényeit csak a külsőségek miatt tisztelték. Életük arról szólt, hogy a tradíciót életben tartsák, de megyőződés, illetve hit nélkül. Ezek az emberek bűneiket a jómódba és magamutogatásba csomagolták. Saját magukat mindenki számára igaz, jó emberekként mutatták, nem riadva attól sem vissza, hogy mások felett ítélkezzenek. Az Úr Jézus nem akart az ilyen képmutató, pökhendi emberek között lenni, inkább azokat választotta, akik szenvedtek bűneiktől, mert úgy érezték, hogy nem méltóak az Isten kegyelmére. Ők úgy érezték, hogy aki Istenhez fordul az először alázatos szívvel, bűnbánattal kell Isten előtt leboruljon és bűneit felismernie, mielőtt azokat az Úr kegyelméből maga mögött hagyja. Legyünk mi is alázatosak, őszinték és készek arra, hogy bűneinket felismerjük és könyörögjünk az Istenhez, hogy tisztítson meg bennünket a bűntől és mentsen meg mindnyájunkat a kárhozattól.
Imádság
Jóságos Isten, tisztíts meg bennünket hibáinktól és engedd, hogy igaz, szerető szolgáid lehessünk. Így kérünk a Krisztus nevében. Ámen.