In the modern world of Christians we tend to not use the name, Nazarene to associate with Jesus Christ. At the same time in many parts of the world, where our Christian brothers and sisters are being killed and persecuted the word Nazarene is their identity, which separates them from their neighbors and makes them the targets of their nemeses. The Gospel of Matthew says about Jesus (2:23), he came and dwelt in a city called Nazareth, according to the prophecy, so he can be called the Nazarene. The Hebrew root of the word Nazareth has a negative connotation. It yields to division in a place from which nothing good can come out of. Jesus knew this, yet he chose to live a simple life and work miracles in and around that city for thirty years. He was needed there without a doubt. Could he go and live somewhere more glamorous like Jerusalem? I think the answer is yes, yet he chose otherwise. For Jesus there was nothing to hide, nothing to run from, there was no misery that could stop him to love and serve God and others, even in a place that people seldom wanted to live in. How different we are from him, always searching for a better place, a new dream, while we discard people, places and sources of secret sores that we have left behind. The bible teaches us in Ecclesiastes that there is a time for everything, including looking back what we have left behind, and face the painful past that haunts our present lives. Be brave, trust God, and turn to those you knew long ago and forgot. Extend your arms to them. Serve God with a joyful heart to give glory to God the same way as the Nazarene did.
Úgy gondolom, hogy manapság nem használjuk sokszor azt a megnevezést, hogy názáreti, amikor Jézus Krisztusról beszélünk. Pedig a világ több pontján, ahol a keresztyén testvéreinket üldözik, pont ugyanezzel a názáreti szóval különböztetik meg őket másoktól.Máté evangéliumában (2:23) olvashatunk arról, hogy Jézus Krisztus Názáretben élt, hogy a prófécia beteljesüljön. A Názáret szó héber gyökere pedig, negatívumot hordoz, szétválást, arra utalva, hogy Názáret egy olyan hely, ahol csak rossz dolgok történnek, ahonnan semmi jó nem várható. Jézus Krisztus ezt tudta, de mégis úgy döntött, hogy ott él egy egyszerű életet és szolgálja, gyógyítja az embereket. Minden bizonnyal szükség volt rá ott, de mehetett volna máshová is. Élhetett volna Jeruzsálemben, a vallás és hatalom közelében, de ő nem ezt választotta. Jézus Krisztus nem menekült, nem volt mit titkolnia, Jézus nem hagyott hátra senkit, számára nem volt olyan nyomorúság, amit Istenért nem viselt volna el ott, ahová az Úr akaratából került. Ott maradt Názáretben, ahol Istent dicsőítette szolgálatával, ahová nem özönlöttek az emberek, hanem inkább elmenekültek. Sokan képtelenek vagyunk egy helyben maradni és életünket önfeláldozóan élni. Folyton jövünk, megyünk, állandóan azon gondolkozunk, hogy hol lesz nekünk jobb. Szüntelen szőjjük álmainkat. Képesek vagyunk egyik napról a másikra összecsomagolni és egy távoli helyen új életet kezdeni és mindent, ami a múlt, magunk mögött tudni. Bibliánk azt mondja A prédikátor könyvében, hogy mindennek megvan a maga ideje, annak is, amikor vissza kell tekintsünk, hogy mit hagytunk magunk mögött és szembenézni fájó, elhagyott emlékeinkkel és múltunkkal. Légy bátor és fordítsd arcodat azok felé, akiket már elfelejtettél és szolgálj másokat örömmel az Isten dicsőségére úgy, mint a názáreti Jézus tette.
Copyright © 2016, by Rev. Tamas Devecseri, all rights reserved.
RSS Feed
