Idols & Gods - Bálványok és Isten

Therefore, I say this and testify in the Lord: You should no longer live as the Gentiles live, in the futility of their thoughts. They are darkened in their understanding, excluded from the life of God, because of the ignorance that is in them and because of the hardness of their hearts. - Ephesians 4:17-18

Reading the word gentile can carry a strange tone for the readers of the bible. Especially for those not familiar with the notion it contained during the time of Jesus and the Apostle Paul. In the original sense it described people who were not members of the Jewish faith, in this case to those who worshipped the goddess, Artemis in Ephesus, who was the protector of fertility. However, it related to those, also, whom considered themselves followers of God, while they lived in opposition to the Word of God.

If you look behind the word, “gentile” with regards to living a life of aimlessness and vainness and being disconnected from God, you must realize that our world is not much different from the world of the people of Ephesus. People turn to man made idols in order to prosper in our lifetime also, while they neglect the true meaning of life that the living God of the universe promised and showed to the world in his perfect sacrifice for all, on the cross.

The Apostle Paul encourages us to change our mindset, throw away our old heart and look for God’s eternal light daily. Follow Christ, be futile by living up to Jesus Christ’s love. Watch what you say, control your temper, work hard to be kind and relate to all obstacles coming your way by believing that your sufferings are the acts of serving the Lord.

Prayer
Sweet Jesus, I believe that you are the light of the world. Allow me this day to reborn by the Holy Spirit and live a life to spread love to all around me. Amen.

Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint. Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük. – Efezusi levél 4:17-18

A bibliát olvasó ember számára a pogány szónak furcsa hangzása van. Talán érthetetlen is azok számára, akik nem tudják mit jelentett a szó a Jézus Krisztus és Pál apostol idejében. A szó eredeti jelentése azokra utalt, akik nem tartoztak a zsidó, istenfélő emberek közé, ebben az esetben pedig kimondottan azokra utalt, akik a termékenység istennőjét imádták, akit Artemiszneknek hívtak. Pogányok voltak azok is, akik istenfélőnek vallották magukat, de életük minden mozzanata Isten Igéjének figyelmenkívűl hagyásáról tanúskodott.

Ha a pogány szót jobban megvizsgáljuk és a saját életmódunkhoz mérjük, akkor rájövünk arra, hogy a mi életünk is hasonlatos az Efezusban több ezer évvel ezelőtt élő pogányokéhoz. A mai ember is bálványokat imád, amiket emberek keze alkotott a haszonvágy,  a pénz, a jobb megélhetés reményében. A földi gazdagság birtokában nem az Istenhez vezető utat keressük, hanem a bolyongást az anyagias, hiú vágyaink eléréséhez. Az élet értelme számunkra nem az, amit Isten szeretetáldozata a kereszthalál által kínál számunkra, hanem, az amit a jelen kor gazdagsága tár elénk csábítóan.

Pál apostol arra buzdít bennünket, hogy változzunk meg. Adjunk fel önös, gazdagságra vágyó életmódunkkal és forduljunk Isten tündöklő világossága felé. Kövessük a Krisztust és töltse ki életünket az Ő virágzó szeretete. Figyeljünk arra, hogy mit mondunk másoknak, ne veszítsük el türelmünket, dolgozzunk azon, hogy minél emberségesebbek legyünk embertársainkkal és higgyünk abban, hogy minden szenvedésünkkel az Istent szolgáljuk.

Imádság
Drága Jézus, hiszem, hogy Te vagy a világ világossága. Engedd meg nekem, hogy újjászülethessek ma és csak a te szereteted adhassam át minden embertársamnak. Ámen.