Looking through some neglected church correspondence, I found a small article from an unknown author, perhaps a pastor from many decades ago. The piece was dated over thirty years ago, but it seems relevant even today. In fact it makes me wonder, if anything ever change in the life of church folks or things rather remain always the same?
”As I go on visitations people are telling me, how they USED TO GO to church, and what they USED to be. They say they were teachers, elders, and some were deacons too. Others played the organ, some, not many but only a few were ushers too. Someone would tell me that he USED to drive the church bus, and sang in the church choir too. Others Used to go on visitations after church and a lady used to give out pamphlets in the park to invite people to church. Someone claimed that he helped building the good old church with his bodies after work. I have heard so much of what they USED to be, it made me wonder, how could they be active members, but are doing nothing now. Were they serving the Lord or were they just active in church to pass time until they got bored and stop doing everything. God does not work until retirement. God does not rule the world in part time. We have to serve God the same way with full capacity and whole heartedly until the end and not only until it feels good to us. We must serve God with everything we have until he says, stop and come and rest in peace in my kingdom. Think about it, are you busy serving the Lord or are you just live by reminiscing how it USED to be?”
”As I go on visitations people are telling me, how they USED TO GO to church, and what they USED to be. They say they were teachers, elders, and some were deacons too. Others played the organ, some, not many but only a few were ushers too. Someone would tell me that he USED to drive the church bus, and sang in the church choir too. Others Used to go on visitations after church and a lady used to give out pamphlets in the park to invite people to church. Someone claimed that he helped building the good old church with his bodies after work. I have heard so much of what they USED to be, it made me wonder, how could they be active members, but are doing nothing now. Were they serving the Lord or were they just active in church to pass time until they got bored and stop doing everything. God does not work until retirement. God does not rule the world in part time. We have to serve God the same way with full capacity and whole heartedly until the end and not only until it feels good to us. We must serve God with everything we have until he says, stop and come and rest in peace in my kingdom. Think about it, are you busy serving the Lord or are you just live by reminiscing how it USED to be?”
Elhanyagolt,régi, poros iratok között turkálva találtam meg egy ismeretlen lelkész kolléga írását. A rövid beszámoló több mint harminc éve íródott, de olyan volt, mintha a máról szólna. Többszöri olvasás után felmerült bennem a kérdés, vajon a templombajárók buzgósága változik az idők folyamán vagy összességében a dolgok nem változtak?
,,Amikor családokat látogatok, az emberek gyakran elmondják, hogy SZOKTAK JÁRNI templomba és, hogy milyen SZOKOTT ott lenni. Elmesélik, hogy a templomban tanítottak, és hogy presbiterek is voltak.Néhányan SZOKTAK perselyezni is. Volt, aki azt is mondta, hogy ő SZOKTA a templomi kisbuszt vezetni és a templomi kórusban is énekelt. Mások arról is beszámoltak, hogy SZOKÁSUK volt időseket látogatni és rendszeresen templomi meghívókat,szórólapokat osztottak egy parkban. Volt , aki állította, hogy a barátaival munka után SZOKÁSUK volt a templomhoz sietni, aminek a megépítésében ők maguk is részt vettek. Annyi történetet hallottam, hogy mi, hogy SZOKOTT lenni, hogy csak csodálkozni tudok, hogy ennyi aktív ember most miért nem csinál semmit. Ezek az emberek tényleg Istent jöttek szolgálni a templomba oly nagyon aktívan vagy csak nem tudtak az idejükkel mit kezdeni? Mert ha Istent szolgáljuk, az nem megszokás kérdése, amit egy nap az ember megunhat, abbahagyhat és úgy dönt, hogy ezután nem csinál semmit. Mert Isten sem megy nyugdíjba, vagy dolgozik részmunkaidőben.Mi is teljes odaadással kell szolgáljuk az Istent egészen addig, amíg Isten magához nem szólít. Te mit gondolsz, életed Isten szolgálatáról szól, vagy csak a megSZOKÁS visz a templomba?”
Copyright © 2016, by Rev. Tamas Devecseri, all rights reserved
,,Amikor családokat látogatok, az emberek gyakran elmondják, hogy SZOKTAK JÁRNI templomba és, hogy milyen SZOKOTT ott lenni. Elmesélik, hogy a templomban tanítottak, és hogy presbiterek is voltak.Néhányan SZOKTAK perselyezni is. Volt, aki azt is mondta, hogy ő SZOKTA a templomi kisbuszt vezetni és a templomi kórusban is énekelt. Mások arról is beszámoltak, hogy SZOKÁSUK volt időseket látogatni és rendszeresen templomi meghívókat,szórólapokat osztottak egy parkban. Volt , aki állította, hogy a barátaival munka után SZOKÁSUK volt a templomhoz sietni, aminek a megépítésében ők maguk is részt vettek. Annyi történetet hallottam, hogy mi, hogy SZOKOTT lenni, hogy csak csodálkozni tudok, hogy ennyi aktív ember most miért nem csinál semmit. Ezek az emberek tényleg Istent jöttek szolgálni a templomba oly nagyon aktívan vagy csak nem tudtak az idejükkel mit kezdeni? Mert ha Istent szolgáljuk, az nem megszokás kérdése, amit egy nap az ember megunhat, abbahagyhat és úgy dönt, hogy ezután nem csinál semmit. Mert Isten sem megy nyugdíjba, vagy dolgozik részmunkaidőben.Mi is teljes odaadással kell szolgáljuk az Istent egészen addig, amíg Isten magához nem szólít. Te mit gondolsz, életed Isten szolgálatáról szól, vagy csak a megSZOKÁS visz a templomba?”
Copyright © 2016, by Rev. Tamas Devecseri, all rights reserved
RSS Feed